Kórházkoncepció osztrák módra

Az általános egészségi állapot alakulása egy ország társadalmi, gazdasági és politikai folyamatainak leképezése. Számos tanulmány foglalkozik azzal, hogy milyen hatékonyságot és eredményességet képvisel az, ha egy ország állampolgárai minél több időt tudnak egészségesen élni és ezáltal dolgozni. Amely országok ezt az összefüggést felismerték, igyekeznek az egészség egyenlőtlenséget csökkenteni és olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel növelhetik lakosaik egészségben töltött életéveit. A 2008-as válság ugyan hozott némi megtorpanást ebben a törekvésben, azonban azóta már, részben a demográfiai változásoknak is köszönhetően újra töretlenül része a modern egészségpolitikának a munkaerőkínálat minőségi és mennyiségi növelése.

Számos példát lehetne hozni nemzetközi kitekintésben, hogy ki hogyan csinálja, hogyan próbál előremutató egészségügyi rendszert építeni állampolgárainak szolgálatában. Most mégis egy közeli, osztrák példát osztunk meg röviden, betekintés jelleggel az érdeklődőkkel, hogyan csinálja mindezt Bécs. A bécsiek a válság után rázták meg magukat és felismerve a visszafordíthatatlannak tűnő demográfiai, gazdasági, innovációs trendeket, kórházkoncepciót alkottak, „Bécs városának kórházkoncepciója 2030” néven.

Bécs városának kórházkoncepciója 2030

A bécsiek realisták. Tudják, hogy nem lehet megállítaniuk az osztrák orvosok és szakdolgozók bizonyos mértékű nyugat felé történő elvándorlását. Főképp Svájc a célpontja az ottaniaknak, a mindig zöld füvű és irigyelt privilégiumokkal rendelkező, kiemelkedően jómódú ország. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy tőlük keletre számos ország orvosai és szakdolgozói az osztrák körülmények közötti munkavégzést tekintik elérendő célnak, ezért az elmenők helyébe van ki lépjen. Természetesen a stakeholderek nem egykedvűen és közömbösen nézik ezt a folyamatot, hanem komolyan tesznek azért, hogy versenyképes legyen a bécsi egészségügyi rendszer mind a lakosok, mind a munkavállalók számára.

5-6 év kemény szakmai és társadalompolitikai munkájával megalkották a város kórházkoncepcióját. Ennek keretében a jelen helyzet és a trendek (demográfia, gazdasági, társadalmi, szociológiai) figyelembevételével 2 millió lakossal számolnak 2030-ra, ezt az ellátási igényt kell lefedjék a város kórházai összességében, egymást segítve, kiegészítve. 3 régióra osztották a várost (nyugat, dél, észak/kelet), régiónként 2-2 aktív ellátást végző kórházat terveznek, valamint 7. kórházként az egyetemi klinika szolgálja a város és környéke lakosait. A többi, jelenleg még működő kórházat vagy bezárják, vagy krónikus intézménnyé alakították/alakítják át, ami az elöregedő társadalom jövőbeli sokasodó igényeit hivatott kielégíteni. Időben szétválasztották a krónikus és aktív ellátás koncepcionális újragondolását és a jövő igényeinek megfelelő fejlesztését.

A koncepció szerint a város összesen 6 db aktív ellátást nyújtó kórháza megosztja egymás között a feladatokat, teljes ellátási spektrum nincs egyikben sem, hanem a különböző orvosszakmai funkciók centrumai különböző kórházakban jönnek létre. Ugyanakkor mindegyik kórházban van sürgősségi betegellátás, kiterjesztett alapellátás (járóbeteg ellátás), gyermek-szülő központ, belgyógyászat. Minden régióban van onkológiai központ, szív és érrendszeri központ. Trauma centrum 2 régióban van a háromból, azon belül is 1-1 kórházban. A városban egyetlen kórházban van szemcentrum és ugyanabban az egy kórházban található az egyetlen bőrgyógyászati központ is.

A koncepció szakmai kimunkálásával párhuzamosan sok időt és energiát szántak és szánnak a prevencióra, a lakosság edukálására, meggyőzésére. Számos lakossági fórumot tartottak, ahol interaktívan tudták megbeszélni, hogyan képzelik el a korszerű jövőbeli egészségügyi ellátást, nyomtatott és elektronikus sajtóorgánumokat használtak a tervek, várható változások bemutatására. A civilekkel, önkormányzattal, projekt szereplőkkel több egyeztetés is volt a közös nevező megtalálása érdekében. A hosszú folyamat a sok összehangolandó érdek miatt bár nyilvánvalóan fárasztó és nagy türelmet igénylő volt, ugyanakkor elérte célját, hiszen a bécsiek elfogadták, hogy a kevesebb, az több. Vagyis a minőségében megerősített, felfejlesztett, de számosságában kevesebb aktív ellátóhely korszerűen és a város életébe szorosan integráltan tudja majd feladatát végezni.

Egy zöld mezős beruházás

A leendő hat aktív ellátást nyújtó kórházból az egyik, a Krankenhaus Nord (KHN) zöld mezős beruházás formájában jön létre egy olyan városrészben (észek/kelet régió), ami még mostanában kezd fejlődni (közlekedésfejlesztés, urbanisztika, lakóövezet kialakítás stb.), tehát a kórház építése a városrésszel harmóniában, egymás igényeire reflektálva történik.

A kórház tervezésekor a fő célok a következők voltak:

1. A meglévő kórházakkal együtt kell működni (3 db kórház teljesen megszűnik, amelyek funkciói az új kórházba kerülnek át, további 3 kórház pedig részleges funkcióátszervezésen esik át), közösen, egymást kiegészítve kell a lakossági igényeknek megfelelni.
2. Az otthoni gyógyulás szerepét kell erősíteni, a kórház méretét ehhez illeszkedően kell tervezni. A KHN egy dinamikusan növekvő városrészben van/lesz, integráns része kell legyen a lakóövezetnek (pl.: a lakosok kibérelhetik majd a kórház konferenciatermét, a környéken kell tudni szállást találni 1 napos betegeknek, hozzátartozóknak stb.) A kórház mottója a well-being, vagyis a kórház olyan legyen, hogy ha már a betegnek muszáj ott lennie, akkor érezze jól/otthonosan magát, ugyanakkor a gyógyulás (ezáltal a benntartózkodási idő) legyen minél rövidebb. Konkrétan azt fogalmazták meg, hogy a jelenlegi átlagosan 5 napról a jövőben átlagosan 3 napra csökkenjen a benntartózkodási idő.
3. A bécsiek vallják, hogy „az a legolcsóbb kórház, amelyikben nincs beteg”. Az új ház üzemeltetési költségében jelentős csökkentést terveztek a most meglévő 6 db kórház üzemeltetési költségéhez képest. Csak energia-megtakarításból 20-30%-ot akarnak realizálni (az 6 meglévő kórházhoz képest, amelyek ideköltöznek).

A tervezés és kivitelezés eddigi főbb tanulságai

– Általánosan: jelenleg több mint egy év csúszásban van a projekt. Ez annak köszönhető, hogy baj volt/van a projektkoordinációval, nem jó az egyes funkcionális csapatok közötti együttműködés, hatékonytalan a szervezés stb.. Igyekeznek ezen működési anomáliákat felszámolni és a további csúszást elkerülni. A projektben résztvevő szereplők pedig emellett a jövőbeli munkáik során szeretnének körültekintőbbek és gyorsabbak lenni.

– Orvosszakmailag: vétettek egy hibát, mivel az idegsebészetet elfelejtették beletervezni a házba – ezt a funkciót a szomszédos kórházban fogják ellátni.

– Műszakilag: további tanulságként kiemelhető egy műszaki megoldás elhibázottsága is (legalábbis kockázatos a tőle várt komfortérzet valóra válása), ugyanis a hotelszárnyakat összekötő üvegborítású közlekedőfolyosók hőmérséklete a hűtést biztosító mennyezeti csövek (vízhűtés) ellenére feltehetőleg magas lesz, ottjártunkkor a téli időjárás ellenére is – igaz, erős napsütésben – meglehetősen meleg volt.

Törekvések/részletek:

A projekt komplexitásához képest csekély számosságú és mértékű tanulság mellett előremutató törekvések és megoldások jellemzik a beruházást.

A japán módszerekhez hasonlóan alapos tervezéssel (3 év) készítették elő a kivitelezés megkezdését. Többek között a dolgozók erős bevonásával, rengeteg egyeztetéssel és konkrét kórházi helyzetek szimulációjával, pilotmegvalósításokkal (kórterem berendezés, tetszőlegesen mozgatható betegszekrény, székek kipróbálása) alakították ki a részletes terveket. A megvalósítás előkészítésekor minden nyitott volt és az egyes teamek döntötték el, hogy jók-e a tervek, vagy melyik verzió a jó a többféle javasoltból.

Dióhéjban a leendő kórház bruttó 215.000 m2 teljes területtel bír, ebből a hasznos terület 180.000 m2, 40% beépített, többi tartalék és zöldfelület (benne gyermek és felnőtt pszichiátriai terápiás kert 47.000 m2). 800 ágyat terveztek, 46.000 fekvő beteg / év és 250.000 járóbeteg / év kapacitással számoltak, 1050 parkolóhelyet alakítanak ki, amiből 600 saját dolgozók rendelkezésére fog állni. Mindezt nagyságrendileg 310 mrd Ft-nak megfelelő forrást emészt majd fel, ha elkészül 2018-ban. Finanszírozását részben a Juncker csomagból, részben kedvező kamatozású banki hitelből valósítják meg.

A kórház közlekedési adottságai kedvezőek és tovább javítják azokat, mivel megközelíthető autóval, S-bahn-nal – olyannyira, hogy új megállót létesítenek közvetlenül a kórház mellett, és villamossal is. Az épülettípusok esetében a különböző irányzatok egyesítése mellett tették le a voksot, mert pavilonos rendszerbe tervezték a funkciókat, ugyanakkor tömbösítve, logikusan elhelyezve, hogy ne zavarják egymást az érintettek, beleértve az egészségügyi személyzetet, a beteget és hozzátartozókat is. A jövő kórházát tervezték meg, a jövőbeli betegségekre adandó válaszként alakították ki a funkciókat, hatékony dolgozói létszámmal, okos liftelhelyezéssel, raktározással. A teljes telephelyre jellemző a rugalmasság és a modularitás, hogy a jövőbeli bővítési/fejlesztési lehetőségeknek tere legyen.

Minden egyes helyiség kialakításánál, műszerek, berendezések kiválasztásánál érződik, hogy a beteg van a fókuszban. Például a páciens már megérkezéskor kap egy kb. 150 cm magas, 50 cm széles és 50 cm mély görgős szekrényt, ami kulccsal zárható, az összes fontos dolgát, értékét benne tarthatja, minden vizsgálatra viszik vele együtt és mindenkor, egészen a távozásig a beteg diszponál fölötte. További remek megoldás, hogy a betegszobákra nem tettek üvegablakot, hogy ne zavarja a folyosói fény a beteget. A betegszobákhoz kialakított fürdőszobák kialakítása a mozgássérültek számára is megfelelő. A betegszobákban az ágyak gurulós, szétnyitható paravánokkal választhatók el. A falon törhetetlen és könnyen tisztítható kerámiaburkolatok lesznek. A betegágyakhoz infokommunikációs képernyő fog tartozni (TV, rádió, internet, telefon, nővérhívó, ételrendelés funkciókkal, a betegek a leleteiket áttekinthetik a felületen, stb.). Túlnyomórészt 2 ágyas szobák lesznek, ezen kívül néhány 1 és 4 ágyas szoba kerül kialakításra.  A szobákban az ablakkialakítás trükkös és egyben nagyon praktikus, mivel a külső homlokzatból kiugró ablak belül hasznosítható a hozzátartozó számára alvási lehetőségként vagy napközben padként olvasásra stb.. Az intenzív részen a zajos, villogó gépek, kijelzők a beteg látóköréből kivonva, eldugva vannak elhelyezve, hogy ne zavarja őket a pihenésben, illetve ne ijessze meg őket a rengeteg műszer, villogás. A nővért rögtön látja a beteg, mivel az observer kialakítása központi helyre került.

A betegutak nagyon jól megtervezettek, minden funkció logikus, elszeparált, minden helyiségben van természetes fény, gondoltak a vakokra is, külön vezetőcsík viszi őket a recepcióhoz (földszinti betegirányító pulthoz). A logisztikai utak is precízen átgondoltak, onnantól, hogy a dolgozó megérkezik az S-bahn-nal vagy autóval, öltözik és legrövidebb úton megy a munkaterületére.  Parkolási lehetőség külön épületben van, a volt S-bahn megálló helyén, a vonal fölé építve, ami lefogja a zajt és a szelet. Az épületgépészet teljesen el van különítve. Mindennek külön útja van, pl. nem keverednek a betegutak és az anyagszállítási útvonalak. Napi rendelési rendszer van. Az anyagfeltöltést is a lehető leglogikusabban szervezték, hiszen a kizárólag anyagszállításra szolgáló liftekből rögtön az elosztásra szolgáló helyiségbe kerülnek az anyagok, minimális humán-kapacitással.

A bejáratnál csináltak egy külön hotelszárnyat, a sürgősségi ambulanciák és az egynapos ellátás végett. Így ugyanis olcsóbb, mint az aktív kórházi ellátási részbe vinni a betegeket. Az épületek elrendezése praktikus és funkcionális, mivel elöl a dolgozói óvoda és a szülészet (a szülészeten időző kismamák számára a kórházinál kellemesebb látványt nyújtanak a játszó gyermekek), utána a betegellátó osztályok és a végén a laborok és patológia kapott helyet. 2 MRI-t és 3 CT-t fognak használni, a műtők mérete 55 m2 és 1 hibrid műtőt is csinálnak, amely 75 m2. A kórházban nem főznek, csak melegítőkonyhák lesznek. A mosodai és sterilizáló szolgáltatást is külső szolgáltató végzi majd.

A teljes terület 40%-a beépített, 60% zöld terület segíti az otthonosság benyomását kelteni (átrium, napfény). Négy terápiás kertet álmodtak meg: 1-et a gyerekeknek, 1-et a gyerekpszichiátriának, 1-et a felnőtt-betegeknek, 1-et a pszichiátriai felnőtt betegeknek. A parkrészben a terápiás kertek mögött egyre bővülő méretű sétakörök vannak tervezve, leghátul pedig természetvédelmi terület van, bambusszal és pandákkal.

Öntisztuló burkolatokat alkalmaztak az épületek külsején. Az épületek belsejében földszínű, semlegesebb színárnyalatokat alkalmaztak, sok üvegfelületet, kék üveg kavicsos térdíszítő elemet látni, illetve a feng shui módszert is használták a berendezések elhelyezésekor. Számos kiszolgáló és városi funkció található az épületeken belül, mint például anyakönyvi hivatal, gyógyszertár, vásárló utca jellegű folyosó. Ezek a várossal való összhangot, szinergiát jelképezik, ugyanakkor praktikusak, hiszen a kórházban megfordulók több, kapcsolódó ügyet is elintézhetnek egyúttal.

Minden nehézség és tanulság ellenére előremutató a koncepció és vonzónak tűnik az épülő zöld mezős kórház is. Bécs egy olyan utat talált az egészségpolitikában, ami reményeik szerint a fáradtságos előkészület után meghozza gyümölcsét mind a lakosok szemléletformálásában, mind az egészségügyi rendszer korszerű fejlesztése és fenntarthatósága tekintetében is.