Bár számos példa van arra, hogy a digitalizáció komoly segítséget nyújt a világ megismerésében, mégis a végletekig kivárunk azzal, hogy hasznosítsuk az egyre fejlettebb technológiai megoldásokat. A nem túl messzi múltban az USA hadiflottájának egy ráérő tisztje azzal foglalkozott, hogy egy irattárban lévő hajózási naplókat dolgozott fel, amelyek természetesen papíralapon álltak rendelkezésére. Többek között arra próbált választ találni, hogy a hajóskapitányok miért hajóznak bizonyos útvonalakon látszólag logikátlan kitérőkkel a lehetséges légvonalbeli irányhoz képest. Rengeteg dokumentum feldolgozása után jött rá arra, hogy számos tényező pl. az óceánok, tengerek áramlatai, a szezonális időjárás befolyásolja az ideális és a hajóskapitányok által megszokottnak vélt útvonalvezetést. Digitalizálva a papíron létező adatokat, csodálatos egyszerűséggel és természetességgel rajzolódnak ki ezek a minták. Ma már a tengerek kutatásában nélkülözhetetlen a digitalizáció.

A kvantumszámítógépek jövőbeli megjelenése és elterjedése a jelenleg leggyorsabb számítási sebességet is sokszorosan fogja felülmúlni. A kutatás-fejlesztés minden területén olyan áttörést fog ez jelenteni, ami belátható közelségbe hozhatja például a ma még gyógyíthatatlan betegségek ellenszereinek megtalálását, az energia előállításának leegyszerűsítését és a hagyományos energiahordozók kiküszöbölését.

A Föld ugyan még számos rejtélyt tartogat az emberiség számára, de az űrkutatás népszerűsége mégis óriásira nőtt. A bolygónk körüli légtér kezd egy játszótérhez hasonlatossá válni, számos játékszer, csip-csup eszköz hever mindenfele, sokról már azt sem tudjuk kié és mikor került oda… A ma újdonsága a big data technológiával szoftveresen konfigurálható műhold, ami hagyományos társaival ellentétben képes arra, hogy sávszélessége, frekvenciasávja, sugárzási teljesítménye, lefedettsége a változó megrendelői igényeknek megfelelően rugalmasan változtatható legyen, így csökkenti a jövőben fellövendő műholdak számát.

Ahogyan fejlődik a digitalizációs technológia, úgy nyílnak meg az egyre komplexebb elemzési lehetőségek. Tartsuk azonban észben, hogy univerzális megoldás nem létezik, igényalapon célszerű elemzési módszert, eszközt választani.

 

Először adathiányban szenvedtünk, mert a papíralapúság csak egy kicsivel volt jobb, mint a szájhagyomány. Aztán a papíralapú adatok elektronizációjával a meglévő adatokat lehetségessé vált elemezni. Azonban az elemzések következtében rájöttünk, hogy számos kérdésre nem tudjuk a válaszokat, tehát sokkal több adatra van szükség. Jelenleg ott tartunk, hogy egyre több adatot képesek vagyunk szinte automatikusan megkeletkeztetni, a dilemma már csak az, hogy mit is kezdünk az adatvagyonnal? A mesterséges intelligencia és big data technológiák alkalmasak a brutális mennyiségű adattömeg rendkívüli, az emberi léptéknél sokkal gyorsabb feldolgozására. Persze csak abban az esetben, ha bizonyos feltételek teljesülnek… (Ezekről a feltételekről a későbbi bejegyzésekben lesz szó.)

Hiába haladhatnánk tehát lényegesen tempósabban is a világ megismerésével, sok szempontból nem állunk készen erre. Mindazonáltal vitán fölül áll, hogy a digitalizáció fejlődése hatalmasat lendített és lendít az emberiség kollektív tudástömegének növelésében.

Ha részletesebben érdekli a téma, illetve konkrét esetben igénybe venné segítségünket, kérem, vegye fel velünk a kapcsolatot az info@adequatus.hu email címen.