Magyarországon a stratégiaalkotás még mindig nagyon misztikus fogalom, ha valaki csinál is ilyet, az gyakran hibás megközelítésen alapszik. A nagyobb vállalatoknál azért, mert jellemzően a külföldi anyavállalatok döntenek a hosszútávú célokról és nélkülük senki nem mer lépni, a kisebbeknél pedig azért, mert a gazdasági, jogi, adózási környezet dinamikus változása a rövidtávú túlélésre ösztönzik őket, alig jöhet szóba a távoli jövőről való álmodozás. Mindezen adottságokkal együtt is fontos, hogy még ha nem is optimális peremfeltételekkel, de alkossunk stratégiát. Miért?

A stratégiaalkotás remek ujjgyakorlat ahhoz, hogy a vezetői kör kicsit kiszakadjon a napi rutinból és helikopter nézetben tekintsen a cég működésére, piaci helyzetére, versenytársaira, jövőbeli kilátásaira és strukturáltan megfogalmazza az elérendő célokat. Érdemes cégünk tevékenysége alapján különböző dimenziók (pl.: pénzügyi, vevői, fejlesztési, tanulási) mentén csoportosítani ezeket a célokat, hogy a teljes működésünkkel kapcsolatban jelöljük ki az elérendő állapotot. Az éves üzleti tervezéskor aztán ezekből a célokból kiindulva lehet a rövidtávú elvárásokat megfogalmazni, lebontani, konkrét mérőszámokkal ellátni. Így jól látható pályán haladva egyik fejlettségi stádiumból eljuttathatjuk vállalatunkat egy másik, kívánatos stádiumba. Ahhoz, hogy életszerű stratégiánk legyen, ami alapján sikeresen és eredményesen működtetjük cégünket, érdemes a stratégiaalkotás során a következő téveszméket elkerülni:

  • B_Strat_teveszmek„örökké” várjuk az egyre pontosabb makrogazdasági premisszákat, ahelyett, hogy beérnénk egy alaposan átgondolt becsléssel,
  • a tulajdonos vagy anyacég hiányzó vagy túlságosan általános stratégiájának konkretizálását várjuk, ahelyett, hogy bátran elhelyeznénk magunkat az adott környezetben és előremennénk a saját stratégiánk kialakításával,
  • azt képzeljük, a stratégia pusztán fejlesztési igények felsorolását, időzítését és beárazását jelenti, amely igényekhez minden alkalmat megragadva követeljük az anyagiak biztosítását a tulajdonostól vagy anyacégtől, ahelyett, hogy a teljes működésünket lefedő strukturált stratégiát alkotnánk,
  • azt hisszük, ha minél több célt tűzünk ki magunk elé, akkor annál inkább elérjük a kijelölt állapotot, ahelyett, hogy néhány, az elérendő stádiumhoz szükséges célt fogalmaznánk meg,
  • várjuk a csodát, vagyis nem követjük a célok megvalósulását, ahelyett, hogy konkrét mutatószámok segítségével rendszeres időközönként monitoroznánk a helyzetet, és ha szükséges, beavatkoznánk, elősegítvén a megvalósulást.

Ha egy kicsit átgondoljuk, mit nyerhetünk egy valódi stratégiaalkotással, és felhagyunk az alibizéssel, rájövünk, hogy nem is olyan nagy misztérium, ugye?

Ha részletesebben érdekel a téma, illetve konkrét esetben igénybe vennéd segítségünket, kérjük, foglalj “online cégfelújítási szauna” időpontot vagy válts dimenziót a “cégfelújító tandem” megoldással!