Ki lesz cégvezető? Aki képes a status quo-hoz képest változtatni, megújulni, valami újszerűt kitalálni és kockázatot is vállal a megvalósítás érdekében, hiszen kérdéses, hogy bejön-e vagy sem. Eddig egyértelmű, a kezdéshez kell a megújulás. De elég-e a kezdeti lángolás vagy a vállalkozás életciklusában időről-időre újra fel kell lobbantani az innováció lángját? És vajon ez egy kényszer vagy lehetőség?

A XX. században egy-egy dobás elég volt ahhoz, hogy egy vállalkozás akár a teljes életciklusán át eltartson sok-sok családot. Manapság viszont az adat- és információelérhetőség óriásit robbant és exponenciálisan nő az olló az ember és a „robotok” kognitív kapacitása között. Míg egy ember kognitív kapacitása 64 év múlva a jelenlegi 6-szorosára nőhet, úgy az MI-é gyakorlatilag végtelenszeresére. Gondold meg, hogy egy ilyen környezetben az ötleted mennyi ideig lesz unikális, mennyi idő kell ahhoz, hogy másolni kezdjék, sőt még jobbá tegyék?

Állandósultak a járványok, háborúk, gazdasági érdekszférák újraosztására irányuló manipulációk, ádáz küzdelem zajlik az alapanyagok feletti gazdasági és politikai kontrollért. Egy ilyen világban az adaptáció, a megújulás elengedhetetlen, vagyis kényszer.

Kényszer ide vagy oda, a magyar vállalkozók döntő többsége (kb. 90-92%-a) egyáltalán nem innovál (lásd cikkünket Értékteremtés és innováció vs. kényelem), aminek eredménye a számos cégbezárás, alacsony teljesítmény, a tevékenység veszteségesbe fordulása, munkaerő elvándorlása. Ha Te abban a 8-10%-ban vagy, aki mégis időről-időre megújul, akkor már hatalmas lépést tettél a működési kiválóságod megteremtése felé és óriási versenyelőnyben vagy a többiekhez képest.

Ezek alapján világosan megmutatkozik, hogy az állandó megújulás ma már egy vállalkozó életének része kell legyen, mint egyfajta vállalkozói alapképesség. A mérleg nyelve ez alapján arra billen, hogy a megújulás inkább egy kényszer, mint lehetőség. De tényleg így van ez?

Azt látjuk, hogy ma a magyar gazdaságban tevékenykedő cégek 4 esetben akadnak el igazán, ha hanyagolják az időről-időre történő megújulást.

1. Az alapító háttérbe vonulása: koránál fogva, de jobb esetben már sokkal előbb biztosítani kell a helyettesíthetőségét. Azért, hogy az ő személye ne jelentsen szűk keresztmetszetet a mindennapokban és azzal foglalkozzon, ami a leginkább neki testhezálló, vagyis megújulással, stratégiai irányváltásokkal. Az elakadás oka elsősorban az együttműködés hiánya az alapító részéről a szervezet többi tagja irányába. (bővebben az együttműködésről lásd cikkünket Tisztázzuk az együttműködést övező félreértéseket!)

2. A cég fenntarthatóvá tétele: a cég tekintetében a fenntarthatóság biztosítása azt jelenti, hogy a cég életciklusa túlnyúlik, túlmutat a cégvezető életén, hogy a következő generációk is élvezhessék annak eredményeit. Az elakadás okai elsősorban az elavult rendszerek, szervezetirányítás és a vezetőfejlesztés terén vannak. (bővebben a fenntarthatóságról lásd cikkünket Szintentartó vagy fenntartó? Mit jelent a fenntarthatóság?)

3. Szintlépés a működésben: mindig van potenciál abban, hogy gördülékenyebben menjenek a folyamatok, javuljon a cégkultúra és extra ügyfélélményt lehessen nyújtani. Az elakadás oka elsősorban az, hogy bizalom és szabadság megteremtése helyett félelemből és kontroll-mániával operál a cégvezető. (bővebben lásd cikkünket A fenntarthatósághoz vezető út: inspiratív vezetési modell)

4. A gazdálkodás stabilizálása: ha a cégvezető nem tesz semmit, az induló ötlet/megoldás/eszközhalmaz nagyon gyorsan kevésnek bizonyul. Az elakadás okai elsősorban a termékfejlesztés, piacszerzés és értékesítés területén találhatóak.

Ha a szervezet, kompetenciák, folyamatok már rendben vannak, és időről időre megfelelően fejleszted azokat, akkor érdemes ezen az alapon további hatékonyságnövelést, vagyis megújulást elérni az AI segítségével (pl.: piackutatás, online marketing, termékfejlesztési ötletek, szállítás optimalizálás, ügyfélszolgálati támogatás). Ha előbbiek problémásak, vagyis nem adnak jó alapot az AI lehetőségeinek becsatornázására, akkor nem az AI lesz rájuk a megoldás. Az AI rossz alapokon is tud dolgozni, de abból rossz következtetéseket fog levonni és invalid javaslatokat adni. Az alapok rendbetétele és folyamatos fejlesztése vezetési-szervezési feladat, ami a Te dolgod cégvezetőként. Ha ez rendben van, akkor vond be az AI-t további hatékonyságjavításra.

Ez a négy eset és az AI használata rámutat arra, hogy megújulással, ha akarja a cégvezető, le lehet győzni az elakadásokat, akadályokat. A megújulás ebben az értelmezésben mint lehetőség jelenik meg, ami újra egyensúlyba hozza a mérleg nyelvét.

Összességében van számos érv arra, hogy a megújulás ma már inkább kényszer és arra is, hogy remek lehetőség egy cég fejlődése során felmerülő elakadások leküzdésében. Ezért mi azt javasoljuk, hogy a megújulást kényszerként és lehetőségként is tekintsd egyszerre azzal, hogy a kettő közül a lehetőségre fókuszálsz. Döntsd el, hogy mit szeretnél elérni és használd a megújulás ezerféle eszközét arra, hogy el is érd.

Ha részletesebben érdekel a téma, illetve konkrét esetben igénybe vennéd segítségünket, kérjük, foglalj „online cégfelújítási szauna” időpontot vagy válts dimenziót a „cégfelújító tandem” megoldással!